110 évvel ezelőtt, 1914. július 18-19-én a nagy esőzések következtében kiáradt az Ikva és a Rák patak

100 évvel ezelőtt, 1914. július 18-19-én érte a következő nagy árvíz Sopront. Június hónapban 122, júliusban pedig 330 mm csapadék hullott a városra és környékére. Kovács Sándor akkori városi főmérnök jelentésében a Sopronban észlelt legmagasabb árvízszintnek mondta az akkori tetőzést, amely 3 1/2 méterrel haladta meg a rendes nyári vízszintet. Az áradat olyan hirtelen jött, hogy igénybe kellett venni a katonaság segítségét. A Jezsuita-kert lakóit létrával kellett az ablakokon át kiemelni. Az Ikva árvize elborította a Sörgyár mögötti földeket, a Vízművet, a Patak utcát, a Lackner Kristóf utcát, a volt Festetich-majort és az Ógabona téren még a Schneider-féle fűszeres bolt padlójáig ért a víz. Az áradat 4 hidat vitt el, köztük a Nagyuszoda előttit is, a Paprétit pedig csak a katonaság segítségével sikerült láncokkal és sodronykötelekkel rögzíteni és így megmenteni. Nagy károk keletkeztek a Nagyuszodában is, ahol zsilipek és kabinok estek áldozatul.

A Bánfalvi patak a Vágóhídnál a Győri utat, lejjebb pedig a lófuttatót és környékét árasztotta el. Itt is és a város felett is a termést és a szénát a víz elvitte, a földeket pedig vastag iszapréteg borította. Az árvízszint 212,77 m volt a Festőköznél.

Az árvíz okozta károkat a város a háború miatt nem tudta azonnal kijavítani. Az Ikva tönkrement kőburkolatát 1921 és 1922-ben kezdték helyreállítani, elsősorban a Papréten. Az Ikvameder végleges rendezési terveit a mérnöki hivatalban Bergmann Pál készítette el. A terv a kisvízi meder részére 60 cm fenékszélességű, 56 cm magasságú folyókát irányzott elő előregyártott vasbeton teknőkből, amelyekhez a terméskőburkolatú középvízi meder csatlakozott. Megszűnt az árvizeket súlyosbító, a volt Festő-ház falait megkerülő kanyar, ehelyett az új nyomvonal rövidebb lett és partfal került az árvízi meder északi szélére.

A Festő-köz–Paprét szakasz munkáit 1925-ben Kämmerer Károly kőművesmester vállalta el. A munkát csak úgy lehetett végrehajtani, hogy ideiglenes elzárásokat kellett a mederbe építeni és a patak vizét facsatornákban oldalt elvezetni. Nagyon megnehezítették a munkát a július 23-i, valamint az augusztus 3–6-i felhőszakadások okozta árvizek, amelyek elsodorták mind az elzárást, mind a facsatornákat. Ezért megismétlődött a katasztrófa augusztus 31-én. Kämmerer a meder burkolását az ősz folyamán tudta csak befejezni, amikor már kedvezőbbre fordult az időjárás. A Festő-köz rendezését, a partfal építését, valamint az új mederburkolást az ösvény utcai hídig 1928-ban Ivánkay Kálmán hajtotta végre.

Irodalom:
Boronkai Pál: Árvizek Sopronban. In: Soproni szemle, (19. évf.) 4. sz. (1965) p. 341-343.
Boronkai Pál: A soproni patakokról In: Soproni szemle, (21. évf.) 2. sz. (1967) p. 179-189.